A harag és annak legyőzése

Részlet Srí Szvámí Sivánanda Bliss Divine (magyarul kiadva: Utak a boldogsághoz) című tanításainak gyűjteményéből.

Egy bengáli ember mérgében a sala vagy badmás (gazember) szót használta egy szikh férfival szemben, mialatt épp a Gangeszen keltek át egy hajón. A szikh nagyon feldühödött, nyakon ragadta a bengálit, és a Gangeszbe hajította. A bengáli belefulladt a folyóba. Szellemileg milyen gyenge volt a szikh, habár nagy testi erővel rendelkezett! Egy jelentéktelen hang, egyetlen szó képes volt felkavarni az elméjét, és kibillenteni az egyensúlyából. A harag rabja lett.

A harag mindenkit rabszolgájává és áldozatává tesz. A legmeghittebb barátságokat is képes tönkretenni. Hatására a feleség veszekedni kezd a férjével, majd beadják a válópert. A harag mindenkit felkavar. Uralma alatt tartja többé-kevésbé az egész világot, még a dévatákat (isteneket) is.

A harag megfoszt a józan gondolkodástól, és olyan dolgok megtételére ösztönöz, amelyeket elképzelni is nehéz. A feldühödött ember képes megölni az ájtatost és durva szavakkal illetni a jámbort. A dühös ember nem tudja eldönteni, hogy mit helyes kimondania, és mit nem. Nincs olyan bűn, amit el ne követne. Harag befolyása alatt az ember meggyalázza, megsérti, sőt akár meg is ölheti saját apját, testvérét, feleségét, guruját vagy királyát, majd megbánja tetteit.

A haragnak óriási hatalma van. Képes semmissé tenni minden tapaszt (önmegtartóztatást). Leigázott már dévatákat, legyőzte Jádnyavalkját¹. A harag a béke ellensége, a tudás ellenlábasa. A dzsívát (egyéni lelket) esztelenné teszi, és mindenféle adharma (igazságtalanság) véghezvitelére ösztönzi. Teljesen elvakítja, s végül a rabszolgájává teszi.

A gyengeség jele

A harag olyan erős érzelem, melyet egy valós vagy képzelt sértés vált ki, s amely együtt jár a bosszúvággyal. A harag abból a gonosz gondolatból keletkezik, hogy az ember úgy érzi, zaklatják vagy fenyegetik.

A harag székhelye az asztráltestben van, de átszivárog a fizikai testbe, ahogy a víz is átszivárog az agyagedényen, annak külső felületére. Az embernek felforr a vére, vérben forog a szeme, a testét forróság önti el, a végtagjai remegnek, a szája reszket, a keze ökölbe szorul, s dühében dadogva, esetlenül keresi a szavakat.

A tűz, amelyet ellenségeddel szemben táplálsz, saját magadat emészti fel. A harag úgy működik, mint a bumeráng, mert arra üt vissza, aki haragra gerjed. Visszatér a dühös emberhez, és őbenne tesz kárt.

A harag a mentális gyengeség jele. Mindig ostobasággal vagy gyengeséggel kezdődik, és megbánással vagy bűntudattal végződik. Ha képesek vagyunk uralmunk alá vonni a haragot, olyan hatalmas spirituális erővé alakíthatjuk át, amely megmozgatja az egész világot.

Mi okozza a haragot?

Ardzsuna azt kérdezte Srí Krisnától: „De mi viszi rá az embert, hogy bűnt kövessen el, akarata ellenére, ó, Vársnéja (Krisna), mintha erőszakkal kényszerítenék erre?” Az áldott Úr így szólt: „A vágy az s a harag, amely a radzsasz tulajdonságából ered, mely bűnnel telt, s fölemészt mindent; tudd meg, ellenségünk ez itt (a Földön).”

A bűn, vagyis a helytelen cselekedet okozója e világban a vágy. A harag csupán a vágy módosulása vagy másik formája. A harag maga a vágy. Az érzékek tárgyaira gondolsz, majd kialakul a tárgyakhoz való kötődés, a kötődésből pedig vágy születik. Amikor kialakul egy vágy, az radzsaszt hoz létre, és arra ösztökéli az embert, hogy a vágyott tárgy megszerzésén munkálkodjék. Ha a vágy nem elégül ki, s ha valaki a megvalósulás útjába áll, az ember haragra gerjed. A vágy haraggá alakul át. Ahogyan a tejből aludttej lesz, úgy változik át a vágy is haraggá.

A harag oka alapvetően a tudatlanság és az önzés. Harag ébred az emberben akkor, ha megsértik, becsmérlik, kritizálják, amikor rámutatnak a hiányosságaira. Harag keletkezik akkor, ha valaki vágyaink beteljesülésének útjában áll. Haragot szül az is, ha túlságosan ragaszkodunk a saját véleményünkhöz, ha elismerésre vágyunk, ha azt képzeljük, hogy másoknál bölcsebbek, különbek vagyunk.

Harag ébred abban, aki az ellenségére gondol. Ha el is felejtetted a bosszúság érzését, az tovább él az elmédben, szunnyadó állapotban. A hatása még benned marad egy darabig. Ha egyazon személy kapcsán többször is felébred benned ugyanaz a féltékeny, irigy vagy gyűlölködő érzés, akkor a hatás hosszabban megmarad. A harag érzésének ismétlődése felerősíti a gyűlöletet. Az egyszerű neheztelés intenzív gyűlöletbe csap át, ha a harag többször visszatér.

Az ingerlékenység és a harag egyik fő oka a férfimag elvesztegetése. Egy szenvedélyes ember dühösebb, mint más. Az a férfi, aki spermáját elpazarolja, hamar ingerültté válik már a legkisebb dolgok miatt is. Egy brahmacsárí, aki megőrzi vírjáját (életerejét, magját), mindig kiegyensúlyozott. Elméje minden körülmények között higgadt marad.

A szenvedély a csíra, a harag pedig a kifejlett növény. Elsőként a csírát, a szenvedélyt kell megsemmisítened. Ezután a növény, a harag magától elhal.

A harag formái

Az ingerültség, rosszallás, neheztelés, felháborodás, dühöngés, tombolás, őrjöngés mind a harag különböző formái, intenzitásuk növekvő sorrendje szerint. A harag az elégedetlenség hirtelen jelentkező érzése. Heves, gyorsan jön, és rövid ideig tart. A neheztelés tartós, ez a harag állandósulása, a sérelmeken való keserű rágódás. A düh a harag érzésének felerősödött formája. A dühöngés hatására az ember túllépi az óvatosság és megfontoltság határait. Az őrjöngés még ennél is erősebb, és az embert a fékezhetetlen erőszak felé sodorja.

Az ingerültség a harag enyhébb, finomabb formája. A nemtetszés még ennél is finomabb, és nem más, mint a büszkeség és a harag elegye. Az ember éles megjegyzést tesz vagy rámordul valakire, így adva jelét nemtetszésének. Ezek mind a harag megnyilvánulásai.

Harag és jogos felháborodás

A harag személyes és általában önző, s az embert ért valós vagy vélt sérelmekből ered. A felháborodás a méltatlan tettekkel szembeni személytelen és önzés nélküli nemtetszés. Az igazi felháborodást nem követi sajnálkozás, és nem kell megbánnunk sem. Jobban kordában is tudjuk tartani a haragnál – a harag általánosságban véve bűn, a felháborodás gyakran kötelesség. Ezért beszélhetünk néha „jogos felháborodásról”.

Ha valaki rendre akar utasítani egy másik embert, s ezért önös cél nélkül csekély haragot mutat iránta annak érdekében, hogy ezzel megrója és fejlessze jellemét, akkor ezt „jogos felháborodásnak” vagy „spirituális haragnak” nevezzük. Tegyük fel, hogy egy férfi molesztálni kezd egy nőt, és mindenáron meg akarja sérteni az erényességét. Ezt látván egy szemtanú haragra gerjed – ezt jogos felháborodásnak vagy nemes haragnak nevezzük. Ebben nincs semmi rossz. A harag csak akkor rossz, ha mohóság vagy önző érdek szüli. Olykor egy vallási tanítónak is kell némi haragot mutatnia a tanítványaival szemben, jellemük fejlesztése érdekében. Ez sem helytelen, muszáj így tennie. De belül akkor is nyugodtnak kell maradnia, ha kifelé indulatot és hevességet mutat. Nem szabad megengednie, hogy a harag túl sokáig időzzön az antahkaranában (elmében). A következő pillanatban már távoznia is kell, ahogy a hullám visszatér a tengerbe.

A jó ember haragja egy másodpercig tart, az átlagemberé három órán át, az alantas természetűé egy napot és egy éjszakát, a nagy bűnösé pedig haláláig.

A harag káros hatásai

A harag árt az agyműködésnek, az idegrendszernek és a vérnek. Amikor a harag hulláma felemelkedik az elmében, a prána gyors vibrálásba kezd. Izgatottá, idegessé válsz, valósággal felforr a véred, és számos mérgező anyag keletkezik benne. A vér zavarossága hatással van a spermára is.

Már egy három percig tartó lobbanékony, heves indulat is olyan romboló hatást fejt ki az idegrendszerre, hogy hetek vagy hónapok kellenek ahhoz, míg az okozott kár helyreáll. A modern pszichológia fényében a reumás panaszok, szívbetegségek és idegrendszeri bántalmak mind a harag következményei.

Egyszer egy gyermekét szoptató édesanya heves dührohamot kapott. Csecsemője azonnal szörnyethalt azoktól a mérgező vegyi anyagoktól, amelyek az anya vérébe kerültek felindult állapotában. Számos hasonló esetet jegyeztek már fel. Ilyen katasztrofális hatása is lehet a haragnak. Amikor a harag eluralkodik rajtunk, a józan ész alulmarad. A harag hatása alatt az ember olyan állapotba kerül, mintha erős alkoholos befolyás alatt állna. Elveszíti emlékezetét, felfogása elhomályosodik, értelme eltorzul.

A harag elhomályosítja a felfogóképességet. Amikor az elme rettenetesen izgatott, nem vagy képes megérteni, amit éppen olvasol. Képtelen vagy helyesen és tisztán gondolkodni. Nem tudsz higgadt elmével levelet írni. Ha a lámpás lángja széltől imbolyog, nem látod tisztán a tárgyakat. Hasonlóképpen, ha a buddhi fénye a haragtól imbolyog vagy zavarossá válik, zűrzavar jelenik meg az értelemben, és nem leszel képes a dolgokat helyes fényükben látni és megérteni.

Minden rossz tulajdonság és gonosz tett a haragból ered. Ha képes vagy gyökerestől kiirtani a haragot, minden rossz tulajdonság magától megszűnik. A harag szüli az igazságtalanságot, a meggondolatlanságot, a gyötrődést, a féltékenységet, mások tulajdonának elbitorlását, a gyilkolást, a durva szavak használatát és a kegyetlenséget. A dühös ember egy időre kivetkőzik önmagából. A harag prédájává lesz.

Az, aki a harag rabja, hiába fürdik meg, keni be magát illatos olajjal, rendezi el a haját és ölt magára fehér ruhát, mégis csúf marad, mert a harag a markában tartja. Az arcára kiül, ha az elméjében harag uralkodik. Ha könnyen haragra gerjedsz, nem leszel képes mindennapi feladataidat és munkádat hatékonyan végezni. Ha haragos természetű vagy, alulmaradsz az élet harcában.

A harag féken tartásának módszerei

A harag a sakti megnyilvánulása. Nagyon nehéz közvetlenül harcolni ellene. Először próbáld meg csökkenteni az erejét vagy végáját, gyakoriságát és időtartamát! Kíséreld meg meggyengíteni vagy egyre ritkábbá tenni e félelmetes elmemódosulást vagy vrittit! Ne engedd, hogy tudatos elméd felszínén óriási hullámmá fejlődjék! Fojtsd el csírájában, amikor még csak ingerlékenység formájában van jelen a tudatalattidban! Tereld az elmédet más irányba most azonnal! Táplálj isteni gondolatokat! Végezz szigorúan rendszeres dzsapátés kírtant!Ismételj valamilyen imát vagy a Bhagavad-Gítá, a Rámájana vagy az upanisadok slókáit! Fejlessz ki magadban fokozatosan olyan ellentétes isteni erényeket, mint a türelem, a szeretet és a megbocsátás! Ekkor a harag szép lassan magától elillan.

A táplálék szoros összefüggésben van az ingerlékenységgel. Fogyassz szattvikus ételeket, amilyen például a tej, a gyümölcsök, a múng-kí-dál (lencseféle), a joghurt, a spenót, az árpa, az őrölt diófélék és az író! Ne egyél sárgarépát, vörös- és fokhagymát, karfiolt, maszúr-kí-dált (vörös lencsét) és lóretket! Hagyj fel az erős curry és csatni, a hús és az alkohol fogyasztásával és a dohányzással! A dohányzás, a húsevés és a szeszes italok fogyasztása nagyon idegessé teszi a szívet, ezért teljes egészében el kell hagyni őket. A dohány szívbetegséget okoz. Kialakul a túlzott dohányzás okozta szívbaj, s az ember nagyon könnyen felizgatja magát.

Ha bármikor úgy tűnik, hogy egy beszélgetés vagy vita során dühkitörésed támadna, inkább ne szólj semmit! Ne okoskodj tovább! Ne keveredj heves szócsatába és vitába! Próbálj meg mindig kedves, nyájas szavakat használni! A szavaid legyenek szelídek, de az érveid kemények, mert ha a szavak kemények, az csak veszekedéshez vezet. Szólj kedvesen! Beszélj keveset! Légy jámbor! Légy kedves! Légy szelíd! Folyamatosan fejleszd magadban a jámborságot, kedvességet és szelídséget!

Uralkodj a haragon józan gondolkodással! Miért sértődnél meg, ha valaki kutyának vagy szamárnak nevez? Talán négy lábad és farkad nőtt, mint egy kutyának? Mi ez a kis sértés? Nem csupán egy rezgés az éterben?

Ha dühös vagy a szolgálódra, amiért egy nap nem hozza be időben a szokásos pohár tejet, tedd fel magadnak a kérdést: „Miért legyek a tej rabszolgája?” Ekkor a harag hulláma egyszerre magától elcsendesedik, s más alkalmakkor sem fog feltámadni, ha megfontolt és körültekintő vagy. A rosszalló tekintet negyven izmot mozgat meg, a mosolygás csupán tizenötöt. Miért választanád a nagyobb erőfeszítést?

Ha úgy tűnik, nem tudsz uralkodni a haragodon, azonnal hagyd el a helyiséget! Tegyél egy nagy sétát! Igyál hideg vizet! Ismételd el az Aum sánti mantrát száznyolcszor! Végezz dzsapát ista mantráddal, vagy számolj el harmincig! A haragod így lecsillapodik.

Önuralom és lelki nyugalom

A jó és rossz egyaránt jelen van az emberben. Az emberi lény e kettő elegye. Minden teremtmény rendelkezik erényekkel és rossz tulajdonságokkal. A benne lévő rossz megfékezése és a jóság tevékeny gyakorlása az, ami az embert más teremtmények fölé emeli. Amikor haragos vagy, a benned lappangó gonosz romboló tett formájában tör utat magának. Az önuralom féken tartja a gonoszt, és teret enged az erény gyakorlásának. Amikor tehát a harag felett uralmat gyakorlunk, akkor a gonoszt is uraljuk. A jó győzedelmeskedik. A harag egyfajta levezetésként vagy csatornaként működik, amelyen keresztül felszínre tör a durvaság, a kegyetlenség, a fájdalom és a bántás, a bosszú, az erőszak, a háború és a rombolás. Amikor legyőzted haragodat, világos megértéssel fogsz rendelkezni, és képes leszel a megkülönböztetésre. Eldöntheted, hogy a jót vagy a rosszat választod, és céltudatosan haladhatsz tovább az erkölcsi tartás nyílegyenes, keskeny ösvényén.

Ne okozz fájdalmat vagy szenvedést semmilyen élőlénynek puszta kapzsiságból, önzésből, ingerültségből vagy bosszúságból! Hagyd el a haragot és a rosszindulatot! Ne támogasd többé a csatározás szellemiségét! Tégy meg minden tőled telhetőt, hogy elméd mindig nyugodt maradjon!

Légy derűs és nyugodt minden körülmények között! Az isteni fény csak a nyugodt elmébe szállhat le. Egyedül a nyugodt elméjű tanítvány képes mély meditációba merülni, és elérni a nirvikalpa szamádhit². Csak ő képes a niskáma karma-jógát³ gyakorolni.

Alakítsd ki magadban ezt az erényt, a lelki nyugalmat vagy szamát, újra meg újra, folyamatos erőfeszítéssel! A lelki nyugalom olyan, mint a kőszikla: az ingerültség hullámai ostromolhatják ugyan, de nincsenek hatással rá. Meditálj naponta az örökké békés Átmanon vagy változatlan Örökkévalón! Lassacskán el fogod érni ezt a magasztos erényt.

Könnyű a gonosszal szemben gonoszat tenni, a jóval szemben pedig jót tenni, de nehéz és magasztos dolog a gonosszal szemben jót cselekedni. Könnyű megindulni a gonoszság lejtőjén, de a jóság felfelé vezető ösvénye rendkívül nehéz, tövises és meredek. Áldottak azok, akiknek megadatott az erő és a bölcsesség, hogy a gonosszal szemben is jót cselekedjenek. Igazi földre szállt istenek ők.

Hasonló tanításokat ide kattintva találsz.

1. Jádnyavalkja a Sukla Jadzsurvéda tiszteletreméltó védikus bölcse, filozófusa és látnoka. Az Upanisadok központi alakjaként neki tulajdonítják olyan kulcsfontosságú fogalmak kidolgozását, mint a nem-dualizmus (advaita), a néti néti (nem ez, nem ez) tan, valamint a Yajnavalkya Smriti jogfilozófiája. ↩︎
2. Nirvikalpa–szamádhi: nir – nélkül (fosztóképző); vikalpa – alternatíva vagy lehetőség; szamádhi – anyagi tudaton túli állapot, megvilágosodás állapota. ↩︎
3. Niskáma karma–jóga: niskáma – vágy nélkül; karma–jóga – önzetlen cselekvés. ↩︎