Sivánanda versei

„Sivánanda versei nem a hétköznapi értelemben vett költemények: ezek az intuíció szikrái, melyeket elméje megragad és a saját, utánozhatatlanul édes nyelvezetén továbbad. Ezeket olvasva a transzállapot küszöbén állunk. Mivel a versek Sivánanda transz-megtapasztalásának a gyümölcsei, bennünket is ebbe az állapotba juttatnak.

Aki Siva verseit olvassa, tudja, hogy miután a verseskötetet már félretette, a verseknek még azután is újabb és újabb jelentése „villan fel”. Minél mélyebben ülepszik le egy vers, annál világosabbá válik a mondanivalója. Ami túl van a felfoghatóság határán, azt Sivánanda megragadta, és a leírhatatlant a bölcs misztikus kifejezésekbe burkolja.

Sivánanda versei kulcsot adnak szíved meditációs kamrájához. A meditáció csak úgy jöhet létre, ha be tudsz lépni ebbe a kamrába; és ehhez a versek nyitják ki a kaput. Egyetlen pillantás valamelyik versre a meditáció megkezdése előtt felemeli az elmét, kizárja a zavaró tényezőket, elárasztja a szívet buzgó törekvéssel, az ember egész lényét pedig lelkesedéssel hatja át.

A meditáció benső, magányos ösvényén Sivánanda versei olyanok, akár a lámpások, melyek megvilágítják az utat; megmentenek a buktatóktól, elvezetnek a célhoz, és jelzik a fejlődés egy-egy pontját.

Egy élethossznyi tapasztalat bölcsessége, az éveken át tartó tanulásból nyert tudás és akkora mennyiségű információ, melyet csak több vaskos kötetben lehetne leírni kerülnek átadásra a versekben, ahol a versszakok szívet gyönyörködtető füzért alkotnak, s melyek olvasása és megértése könnyű,  elfelejteni nehéz őket, figyelmen kívül hagyni pedig egyenesen lehetetlen.”

–Szvámí Vénkatésánanda

Isten

„Minden lélegzet, mely az orrban áramlik,
Minden lüktetés, mely a szívben megdobban,
Minden verőér, mely a testben pulzál,
Minden gondolat, mely az elmében felemelkedik,
Arról árulkodik, hogy Isten a közeledben van.
Minden virág, mely illatot áraszt,
Minden ínyedre való gyümölcs,
Minden meglibbenő szellő,
Minden feltartóztathatatlan folyó,
Istenről és az Ő irgalmáról mesél.

A hatalmas óceán félelmetes hullámaival,
A Méltóságteljes Himalája a gleccsereivel,
A ragyogó Nap és a csillagok az égen,
A tiszteletet parancsoló fa az ágaival,
A hegyek-völgyek hűsítő forrásai,
Az Ő mindenhatóságát dicsérik.

A zene édes dallama,
A szónok zengő szava,
A nagyra tartott költők versei,
A híres tudósok találmányai,
A tapasztalt sebész operációi,
A magasztos szentek kijelentései,
A Bhagavad Gítá gondolatai,
Az Upanisadok kinyilatkoztatásai,
Istent és az Ő bölcsességét zengik.”

Ha valaki rosszat szól terólad…

“Ha valaki rosszat szól terólad
Csakis dicsérettel viszonozzad!
Ha bárki bántana téged,
Hogy szolgálhatnád, csak azt nézzed!

Ha valaki gyötrőn zaklat
Segítséged annak bőven adjad!
Hatalmas erőd majd ebből meríted
Gőgöd, s dühöd, uralmad alá ezzel keríted,
S békés egyensúlyban merülve el
Magad is istenivé leszel!”

A szótlanság övezete

„A tökéletes, névtelen, formátlan Ürességben,
Az Üdvösség határtalan kiterjeszkedésében,
Az anyagtalan, tudattalan örömben,
Az időtlen, tértelen, gondolat nélküli térben,
Az édes harmónia transzcendens lakhelyén
Egyesültem a Legfelsőbb Fénnyel

Eltűnt a gondolat, hogy egyek vagyunk-e vagy kettők,
Átléptem a születés tengerét örökre.

Ezt mind az Úr kegyelmének köszönöm.
Neki, aki csilingelő ritmusával táncolt Vrindávanban*,
Aki ernyőként emelte a pásztorok fölé Góvardhan** hegyét.”

*Közép-indiai város, ahol Krisna emberi formában élt.
**Krisna 6 évesen úgy védte meg a pásztor népet a hatalmas esőzéstől, hogy föléjük emelte az Indiában ma is megtalálható Góvardhana hegyet.

Istenhez vezető út

„Anyaméhek millióit járva meg
y a számtalanszor született,
Apáid, anyáid száma végtelen,
Testvéreid számbavenni akárki képtelen.

Ivadékok seregének holttestein lépve át
Még ma is zsinórján rángat, marcangol a vágy.
Tudod bár mily fájdalmas a születés, s halál
Még mindig az vagy, ki vigad, vedel, s zabál.

Testvérem, hallgass rám, s törd le a szenvedély valamennyi ágát,
Szíved trónusára ültesd az Úr Rámát
S úgy fújd dicsőségét zengő érces harsonáját!
Halld meg Sivánandát, Ráma hű szolgáját!”

Mi az igazi Élet?

A Végtelen Átmanban* élni,
Megízlelni a Lélek boldogságát,
Az Urat imádni minden időben,
Ez az igazi Élet!

Az Úr nevét ismételni,
Dicsőségét zengve szüntelen
Reá emlékezni mindig,
Ez az igazi Élet!

A jamák** és nijamák** szerint élni,
Szolgálni, ki szegény és beteg,
Szent iratokat hallgatni,
Ez az igazi Élet!

Reflektálni és meditálni,
Szolgálni a Gurut,
Követni iránymutatását,
Ez az igazi Élet!

Megvalósítani az Önvalót,
S Őt látni mindenütt,
Megszerezni az Istenről való tudást,
Ez az igazi Élet!

Az emberiség szolgálatának élni,
Gyakorolni az önfegyelmezést,
Az elmét és érzékeket uralni,Ez az igazi Élet!

Pránajámát gyakorolni,
Kitartóan Brahmanra*** gondolni,
Elhatározásokhoz ragaszkodni,
Ez az igazi Élet!

Az AUM-ban élni,
Az AUM-ot kántálni,
Az AUM-on meditálni,
Ez az igazi Élet!

A nevekkel és formákkal mit sem törődni,
Meglátni rejtett lényegük,
A Halhatatlanság nektárját kortyolni,
Ez az igazi Élet!

*Lélek
**Együttesen a Tíz parancsolat
***Abszolút Lét-Tudás-Üdvösség

Hasonló tanításokat ide kattintva találsz.

***

VÁRUNK SZERETETTEL

„A Jóga gyakorlásával megnő az energiád, az életerőd, az élethosszod és az egészséged szintje.” 
– Szvámí Sivánanda

„Bárki jógázhat, nem számít, mennyi idős, milyen vallású, milyenek az anyagi és egyéb körülményei. Fiatal vagy öreg, beteg vagy egészséges – mindenkinek hasznára válhat ez az évezredes tudomány.” 
– Szvámí Visnu-dévánanda

Látogass el a FACEBOOK oldalunkra is, ahol folyamatos friss híreket és tanításokat olvashatsz a jógával kapcsolatban.